A házak bemutatása


A Búbosházak és a helyszín bemutatása

A Dunántúli Gerecse-hegység karéjában, Héreg falu szélén fekszik a Hosszúhegynek nevezett szőlőhegy. Szántókkal körülvett, lankás-szelíd domboldal, a Gerecse egyik nyúlványa, amely észrevétlenül kapaszkodik a tekintélyt parancsoló, gyönyörű ősfákban és szarvasokban gazdag fő hegyvonulathoz. Közel a „vadonhoz”, a régi, többnyire elhagyatott présházakkal tarkított teleksor legvégében fekszik az általunk Szivárvány Falunak elnevezett, majdani önellátó ökofalucska központja. A terület a projektgazdák lakóhelye, egyben a SzuperVályog & PermaKultúra Műhely oktató és bemutató területe is.

A szőlőhegy dél-nyugati lejtőjének tetejére illetve közepére álmodtuk meg a Búbos Ökoházat. Hogy miért „búbos”? Mert formavilága, hangulata a búbos kemencét juttatja eszünkbe. Mert maga a ház is egy nagy búbos kemence: nagy tömegű, jó hőtároló falai télen meleget árasztanak, kellemes belső klímát nyújtanak a benne lakóknak. A terv két épületből áll: 1) „Présház”, illetve 2) „Dombház”. A helyi építési szabályozás ebben a konstrukcióban teszi lehetővé, hogy a kicsiny telek és a korlátozott beépítési lehetőségek ellenére megfelelő méretű és funkciójú életteret alakíthassunk ki. A Présház a „fő” épület, de ez a kisebb, mindössze 24 m2 alapterületű. Ez egyben ki is meríti a beépíthetőséget. A Dombház egy kb 60 m2 alapterületű „melléképület”, amely az engedélyben pince néven szerepel, hiszen sehol nem emelkedik ki egy méternél magasabban a terepszintből. Ez a földdel takart, élő tetős építés lehetővé teszi, hogy további területet is beépíthessünk, és bővítsük az életteret. Mindamellett, hogy a dombházaknak számos további előnyük is van (l. később). Ez a konstrukció tehát a legkreatívabb és leghatékonyabb kihasználása a lehetőségeknek:

  • Szűkös keretek (pénzben, beépítési területben, méretben), mégis maximális előnyök;
  • Kétfajta építési forma bemutatása: A présház „hagyományos” külső megjelenésű (egyszintes, „tornácos” galériás kis ház nádtetővel), mégis sok szempontból újszerű struktúra és formavilág, amely alapvetően a kupolás, boltíves szerkezetekre épül. A „pince” pedig kihasználja a dombház pozitív tulajdonságait (l. később), élő tetővel borított kupolái és négyzetes alaprajzú boltíves terei a présházétól eltérő építési alternatívát mutatnak be;
  • A présház a telek felső részén, a szőlőhegy gerincén futó földúthoz közelebb épül, így könnyebb megközelíteni. Ez a telek leginkább fás része, a ház szinte az erdőszélen bújik meg, fákkal védett helyen. A dombház pedig a hosszú telek hajlatába simul be, közel a domboldal kulcsvonalához, amely a permakultúrás tervezési szempontok alapján a legideálisabb helye a lakóépületnek, mellesleg gyönyörű a kilátása, jó a benapozottsága; 

Részleteket -> Alaprajzok és látványtervek

A két különálló épületnek megfelelően a SzívHáz Projekt két ütemben valósul majd meg. Első lépésben előreláthatólag a kisebb, kevesebb kihívással járó présház épül.


A Présház, avagy „Ördögkerék” Ház

A 24 m2 alapterületű présház virágforma alaprajzzal rendelkezik. Hasonlít a népi gyógyászatban használt ördögkerék (mezei iringó) nevű virágra. Szép példája annak, hogy az épületek tervezése során ihletet meríthetünk a természetben látható formákból, mintákból. A ház 4 méteres belső átmérőjű központi kupolából áll, amely a nappalinak és az étkező-konyhának ad helyet.

„Szirmai” egy-egy apró kiegészítő helyiség, amelyek egyben a kupola támfalaként is szolgálnak: délnyugatra néz a fürdőszoba, északra tájoltuk a kamra-tárolót, a harmadik szirom pedig a nappali kanapéjának ad helyet, amely egy függöny segítségével alvófülkévé is alakítható. A központi kupola a fő megvilágítást a tetőablakon, illetve a délre nyíló kétszárnyas teraszajtón keresztül kapja, de besüt a nap a tető ablakszemén, a konyhablokk ablakán, sőt a „szirmok” felől is. A délre és délnyugatra néző üvegfelületek a téli napsütés melegét is hivatottak bevezetni a házba. A teraszajtót közrefogó két szirom a későbbiekben üvegfelülettel összeköthető, így kis télikerttel egészíthetjük ki a házikót. A ház bejárata északkeletre néz, a bekötő úthoz ez van a legközelebb, a széltől, csapadéktól a támfalként is szolgáló oldalfalak védik.
A tervezés során számos szempontot figyelembe kellett vennünk, és kompromisszumokat is kellett kötnünk, hogy a kis alapterületbe beleférjenek a szükséges funkciójú terek, mégis megfelelő legyen a helyiségek egymáshoz való kapcsolata, a tájolás, a benapozottság, az épületmagasság, a tető lejtése, a teraszok árnyékolása stb.

A hasznos lakóteret fa galéria növeli, melynek különlegessége, hogy a tároló és a kanapé fölötti térben folytatódik, és két kis ablakfülkét képez: különleges hangulatú „búvólyukak”, alvó- és pihenőhelyek ezek, ahonnan közvetlen kilátás nyílik a környező kertre, erdőre. A házat dupla égésterű tömegkályha fűti, amely egyben süt-főz, és különleges füstjáratai a használati meleg vizet is biztosítják, és a fürdőszobát, illetve a kád vizét is melegítik. A ház nádtetőt kap, mely végig mélyen lelóg, kellemes körtornácos teraszokat formál a ház körül, és árnyékolja a szobákat a nyári naptól. Nádpalló lesz a ház hőszigetelése is. A télikerthez hasonlóan, később a délnyugatra illetve északra néző két oldalfülke közötti teret is teljesen vagy részlegesen le lehet zárni pl. üvegverandával, így védett, fatárolónak, pakolóhelynek szolgáló kis teret kapunk.

Szerény méretei ellenére a ház minden szükséges komfortot kiszolgál, központi, búbos kemencét formázó tömegkályhájával, íves, különleges formájú tereivel, színes bevilágító ablakaival, és harmonikus színekkel, textíliákkal, mozaikkal díszített falaival meleg hangulatot áraszt. Jó ide bejönni, letelepedni. Igazi menedék a mai viharos és nyugtalanító világban.


A "Domház-Pince", avagy a Nautilus-ház

A II. ütemben épülő, hegyoldalba simuló
dombház-pince szintén nem grandiózus méreteivel lopja be magát a szívünkbe, sokkal inkább okos elrendezésével, hangulatos külső és belső tereivel, és érdekes homlokzatával. „A tervezzünk a természettel” elv alapján homlokzata, szerkezete Nemo kapitány tengeralattjárójára, illetve a névadójául szolgáló csigaházas mélytengeri polipra, a Nautilusra emlékeztet. Alapterülete mintegy 60 m2, egy 4,0 m belső átmérőjű főkupolából áll, amelyet a csigaház kamrácskáiként szolgáló helyiségek vesznek körbe: északról egy kisebb kupola, amely a tömegkályhának és a melegedő kuckónak ad helyet, keletre és nyugatra egy-egy boltozatos szerkezetű hálószoba, és a köztük lévő mellékhelyiségek (a fürdőszoba, a kamra és az előszoba). A nagy tetőablakkal megvilágított főkupola a konyhának, nappalinak-étkezőnek ad helyet. A délre tájolt előszoba, és a hozzá csatlakozó télikert nyáron árnyékolja a fő lakóteret, télen viszont a kétszárnyas üvegajtók beengedik a téli, alacsonyan járó napsugarakat.
Csak a központi kupolának a teteje látszik ki a földből, a föld alatt megbújó többi helyiség íveit dimbes-dombos zöldtető takarja, a mellékhelyiségeknek pedig éppen csak a búbja áll ki a föld szintjéből egy-egy tetőbevilágító sapkával fedetten. A ház falai kívülről is színesek, falfestményekkel, szupervályog-növénytartókkal és apró vízmedencével díszítettek. A ház homlokzatát két erős „polipkar” védi a széltől, esőtől, egyben támfalként is szolgál. A támfalat earthship (gumiabroncs) módszerrel építjük. A ház előtt szintén szupervályogból kialakított napsugár tó épül majd, amely betükrözi a téli napsugarakat a ház délre tájolt teraszajtóin és a télikert üvegfalán keresztül. Mivel a házból szép kilátás nyílik a telek alsó részére és a környékre, szeretnénk ezt a látványt azzal fokozni, hogy mindkét hálószoba kertkapcsolatos. Miért is ne? Hívogató a kert és a zöld közelsége, jó a házból kijönni, a zárt falak közül visszatérni a szabadba, a természetbe.
A két kis ház és a kert is a saját kezünk munkája lesz, minden négyzetcentimétere, minden apróbb és nagyobb dísze a munkába fektetett figyelmünket, szeretetenergiánkat fogja visszasugározni. Szeretnénk, ha ezt az érzést minél többen megtapasztalhatnánk, akik majd meglátogatják, „kipróbálják” az elkészült alkotásokat.