Mitől öko?


A szupervályog-technológia tanítása során külön figyelmet fordítunk arra, hogy átadjuk mindazt a szemléletet és tudást, ami alapján környezettudatos módon tudjuk a hajlékunkat és a teljes életterünket kialakítani. „Tervezzünk a természettel” címmel a szupervályog tankönyvünkben is külön fejezetet szántunk ennek a témának. A Búbosház tervezésekor igyekeztünk ezeket a szempontokat figyelembe venni, az építési szabályok, a terület adottságai és a költségvetés nyújtotta lehetőségekhez mérten. A legtöbb esetben igyekszünk nemcsak környezettudatos megoldásokat találni, de olyan berendezéseket, módszereket alkalmazni, amelyek különösebb szakképesítés nélkül, minimális gépesítéssel, házilagosan vagy kalákában is kivitelezhetők, és a lehető legnagyobb mértékben önellátóvá, függetlenné teszik a családot.

Melyek ezek a szempontok, azaz milyen anyagok, eszközök, illetve tervezési és kivitelezési módszerek segítségével varázsolhatjuk a Búbosházat nemcsak széppé és komfortossá, de egészségessé, környezetkímélővé és fenntarthatóvá? Fenntarthatóság alatt nemcsak a ház felépítéséhez, de a hosszú távú működtetéséhez szükséges energia bevitelt is étjük. (Bevitt vagy primer energiának nevezzük mindazt az energiafelhasználást, amelyet a ház felépítéséhez szükséges anyagok előállításához és a helyszínre szállításához szükséges.) A vályog és a szupervályog előnyeit részben már érintettük az előzőekben. Ebben a fejezetben összegyűjtöttük mindazokat a „zöld” szempontokat, amelyeket a tervezés során figyelembe vettünk.

Melyek ezek a szempontok, azaz milyen anyagok, eszközök, illetve tervezési és kivitelezési módszerek segítségével varázsolhatjuk a Szivárvány Házat nemcsak széppé és komfortossá, de egészségessé, környezetkímélővé és fenntarthatóvá? Fenntarthatóság alatt nemcsak a ház felépítéséhez, de a hosszú távú működtetéséhez szükséges energia bevitelt is étjük. (Bevitt vagy primer energiának nevezzük mindazt az energiafelhasználást, amelyet a ház felépítéséhez szükséges anyagok előállításához és a helyszínre szállításához szükséges.) (A vályog és a szupervályog előnyeit részben már az előzőekben is érintettük.)

Felhasznált anyagok

Az építéshez használt föld/vályogfalak számos, az emberi testre és egészségre gyakorolt (ún. építésbiológiai) előnnyel rendelkeznek:
  • A földfalaknak kiváló akusztikai tulajdonságai vannak, jó hangszigetelésű falak, egészséges hangterek alakíthatók ki, sőt a fal káros sugárzások nagy részét elnyeli (elektroszmog!). (Lásd: Miért szupervályog)
  • A falak kiváló hőtároló képességének és páraszabályozásának köszönhetően kedvező, egészséges belső klíma alakul ki. Egy alacsonyabb hőfokra fűtött vályogház hasonló hőérzetet biztosít, mint egy magasabb hőfokra felfűtött tégla vagy panelépület (a könnyűszerkezetes házakról, gipszkartonnal burkolt terekről nem is beszélve) a kedvező hőmérséklet- és páraszabályozásnak köszönhetően. Az emberi test pedig öntudatlanul is érzékeli a számára kellemes környezetet.
  • A föld jó hőkapacitásánál fogva lassan veszi át a környezet hőmérsékletét, majd lassan sugározza vissza a meleget/hideget. Ez a késleltetés okozza azt, hogy a nappal felmelegedett falak éjjel sugározzák vissza a meleget, amikor a kinti levegő már hűvösebb. Nappal pedig fordítva, az éjjel lehűlt fal nappalra hoz kellemesen hűvöset a szobában. Télen pedig a falak jól tárolják a kályhánk melegét, és temperálják a levegőt. A földfalak nyújtják az emberi szervezet számára legegészségesebb belső klímát, minden más építőanyaggal összehasonlítva.
  • A vályog természetes anyag, ritka kivételektől eltekintve nem tartalmaz a szervezet számára káros anyagokat, számos allergiára, vegyszerérzékenységre hajlamos ember csak vályogházban tud tünetmentesen élni. (Azok számára pedig, akik érzékenyek a faanyagot konzerváló, tűzvédelemi célból használt impregnáló szerekre, egy kupolás, faszerkezetektől és faanyagoktól teljesen mentes ház lehet az egyetlen természetes megoldás.)
A (szuper)vályog-építés számos ökológiai és gazdasági előnnyel is rendelkezik:
  • A vályog természetes anyag, úgy viselkedik, mint a természetben található dolgok. Ha nincs már rá szükség, idővel lebomlik, alkotóelemei visszakerülnek a természet körforgásába, és újra felhasználásra kerülnek. Ha nem teszünk bele kötőanyagot (pl. cement), akkor a vályogház is így viselkedik. Ha betartjuk az építés szabályait, a szupervályog-technológia nyújtotta újításoknak köszönhetően stabil és vízálló épületeket építhetünk kötőanyag alkalmazása nélkül is. Ennek ellenére az építési szabályozás kívánalmai mellett a legtöbb esetben nem hagyhatjuk el a betonalapot, és a falazathoz használt földhöz is kötőanyagot kell adagolnunk, legalábbis a nagyobb terhelésnek kitett részeken. A Búbosház esetében a statikai számítások alapján elégséges, de minimális kötőanyagot fogjuk használni. Ha a költségvetés lehetővé teszi, a drágább, de környezetbarátabb ökocementet fogunk használni. Az ökocement esetében a hagyományos portlandcement előállításakor keletkezett CO2 csupán 10-20%-a keletkezik.  Reméljük, a közeljövőben az ún. biocement (homokból baktériumok által előállított cementhez hasonló kötőanyag) is elérhető lesz nálunk.
  • A szupervályog-technológia alkalmazásához alacsonyabb agyagtartalmú föld is alkalmas, mint a hagyományos vályog-technológiákhoz. Így az országban szinte bárhol használhatjuk a helyben kitermelt földet az építéshez. Az építőanyag szállításának elhagyása igen jelentősen csökkenti bevitt energia mértékét és a szállításból származó költségeket és környezetszennyezést.
  • A szupervályog az egyetlen olyan technológia, amellyel egyszerűen és jelentős többletköltségek és magas fokú építési szakértelem nélkül építhetünk ívelt falakat (jurtaformát, boltozatot, kupolát stb.). Az ívelt formák nemcsak rendkívüli esztétikai szépséget és változatosságot nyújthatnak, de statikai és energetikai jelentőséggel is bírnak. Az ívek, kupolák statikailag rendkívül erős szerkezetek (l. gótikus épületek, dómok), jelentős statikai előnyökkel rendelkeznek az oszlop-födém rendszert alkalmazó „kockaépületekkel” szemben. Lehetővé teszik, hogy érvényesüljön a természetnek az az alapelve, hogy minimális anyagból maximális méretű és stabilitású teret hozzon létre (l. csigaház, tojás stb.). A szupervályogból leggyakrabban épített gótikus kupolák esetében a legkevesebb építőanyagból a legnagyobb teret hozhatjuk ki. Sőt csökken az épület felülete, amelyen keresztül télen hűl, nyáron melegszik a ház, és csökken az alapterülethez viszonyított fűtendő légtér is, így kevesebb víz- és hőszigetelő anyagot kell használnunk, és csökken a fűtés költsége, környezetszennyezése is. Egy kupolában vagy jurtaformában ideálisabb a légáramlás, kevesebb a sarok, a hőhidak (a hőhíd hőszigetelési probléma, amely a fal nedvesedéséhez, penészesedéséhez vezet).
  • A kupola vagy boltozat lehetővé teszi, hogy elhagyjuk a drága és sok faanyagot, jelentős ácsmunkát igénylő födém készítését. A tetőt maga a kupola, boltozat tartja. Ez újabb bevitt energia- és költségcsökkentő (fakivágás, szállítás) tényező, továbbá az erdőket is védi.
  • A szupervályog-technológiával való építés során a jelenleg elterjedt építési szokásokhoz képest sokkal kevesebb építési hulladék és szemét keletkezik. A kevesebb hulladék összetakarítása, elszállítása és kezelése további bevitt energia- és környezetterhelés-, illetve költségcsökkentő tényező.
Az építés során igyekszünk újrahasznosított vagy újrahasznosítható, az egészségre és/vagy a környezetre nem ártalmas vagy az adott célra mindenképpen szükséges, de legkevésbé káros anyagokat használni:
  • A bennmaradó zsaluként szolgáló polipropilén tömlő esetében a gyártásánál részben újrahasznosított műanyag granulátumot is használnak. A polipropilén veszélyes anyagokat nem tartalmaz, anyaga inert (vízben nem oldódik, rendkívül ellenálló a legtöbb kémiai oldószerrel, lúgokkal, savakkal szemben, környezetével nem kerül kapcsolatba, káros anyagok nem párolognak ki belőle), újrahasznosítható, lebomlásakor nem keletkeznek környezetre káros anyagok. Ugyanakkor magas hőmérsékleten és nyomáson előállított vegyipari termék, műanyag, ezért, ha a költségvetésünk lehetővé teszi, a természetes alapanyagú, de a kevésbé erős, és sajnos jóval drágább kender vagy jutaszövetet fogunk használni a PP tömlő helyett.
  • A szakítószilárdságot növelő, és földrengés- és árvízállóságot növelő „rugalmas malterként” szolgáló szögesdrót szintén újrahasznosítható fémből készül. Anyaga a környezetre és az egészségre nem ártalmas.
  • A Présház hosszú, szabadon álló támfala, és a Dombház „polipkarjai” is earthship módszerrel készül, azaz földdel töltött használt gumiabroncsokat használunk a fal építéséhez.
  • A Présház „szirmai”, azaz mellékhelyiségei, illetve a Nautilus hálószobái is boltozatos szerkezetben épülnek, így a két oldalsó teherhordófalat összekötő homlokzati falnak nincsen teherhordó szerepe. Ez lehetővé teszi, hogy ezeknél a falaknál elhagyjuk az erős szupervályog-szerkezetet. Ezek a „kitöltőfalak” a kisebb nyomószilárdsággal bíró, de kiválóan hőszigetelő, természetes anyagú szalmabálákból készülnek majd. Ez azért is fontos, mert ezeken a falakon nagyobb üvegfelületeket is kialakíthatunk a szerkezet gyengítése nélkül, aminek különösen a déli benapozó felületeknél van jelentősége (l. később). 
  • A vakolóanyagok, vegyszerek, festékek: A számos veszélyes anyagot tartalmazó gyári vakolatok helyett cement- vagy mésztartalmú vakolatot használunk, szükség esetén speciális környezetbarát adalékkal (VIP-REX) keverve. A VIP-REX magyar szabadalmú és gyártású termék, amelyet kifejezetten ajánlanak vályogfalakhoz, javítva a vakolat páraszabályozását és vízlepergető képességét. A fa és vályogfelületek kezeléséhez lenolajkencét, a felfestéshez diszperziós festékek helyett meszet használunk, amely jó higroszkópos anyag, fertőtlenít, könnyen javítható, egészségre káros anyagok nem párolognak ki belőle.
  • A burkolatok kialakítását igyekszünk bontott vagy maradék anyagokból megoldani: bontott parketta, mozaik burkolat maradék, törött csempéből, járólapból.
  • Szupervályogból nemcsak falak építhetők, de „bútorok” is, a kemencepadka, a fürdőszoba medencéje, sőt a mosdó is kialakítható ily módon.
  • Belsőépítészeti megoldások esetében a pénzpazarló késztermékek helyett igyekszünk a kreativitást, az egyedi és kézműves ötleteket előnyben részesíteni. Polcokkal, textíliákkal, függönyökkel, ügyes tervezéssel és téralakítással stb. a drága és többnyire „kocka” bútorok, használati tárgyak, ajtók, ablakok is kiválthatók.
Galéria ablakfülke bejáratának ötlete − bebújó nyílás (előnye, hogy erős, a kupolaszerkezetet statikailag nem gyengíti a megszakítás nélküli, gyűrűszerűen körbefutó soroknak köszönhetően, nem szükséges hozzá ajtótok és ajtó, elegendő egy függöny, ha szükséges egyáltalán…)
  • A Búbos dombház nagyobb részben földdel takart, zöldtetős épület lesz. A zöldtető nemcsak, szép és kihasználja a földtömeg előbb említett előnyeit, de a hagyományos tető elkészítéséhez szükséges bevitt energiát (anyag, szállítás), környezetterhelést és költségeket is lecsökkenti. A présház kupola fedése náddal történik, amely természetes anyag, víz- és hőszigetel is egyben, elkészítése a zöldtetőhöz hasonlóan csökkenti a bevitt energiát, a környezetterhelést és a költségeket. Továbbá a náddal fedett kupolák felidézik népi építészeti hagyományainkat is.

Összesében elmondható a Búbosház tervezéséről, hogy igyekeztünk a felhasznált anyagokat és ökoépítészeti technológiákat a lehető legideálisabban kombinálni, hiszen mindegyiknek megvan a maga erőssége. A (szuper)vályog az épületünk teste: erős, stabil szerkezetével és jó hőkapacitású anyagával az épületünk váza és hőtároló tömege is egyben. A nád, a szalma nyomószilárdsága kisebb, és hőtárolásra sem alkalmas, de kiváló hőszigetelő. Ő kerül tehát a ház külső felületére, mint a szőr, a bunda a testünkre, megóvva azt a kihűléstől. Az earthship pedig olcsó, újrahasznosított anyagot használó egyszerű földépítési módszer: erős szerkezetet építhetünk belőle, de a gumi nagymértékben rontja a fal páraszabályozását, így lakótérnek nem ideális. De remek alternatíva minden egyéb esetben (melléképület, támfal stb.).


Tervezésnél figyelembe vett „öko” szempontok


A nagyobbik Búbos Dombház, azaz a ház északi oldala a földbe süllyed, vagy teljesen a föld alatt van, csak a ház dél-nyugati homlokzata és a két kupola teteje látszik ki a földből. A dombházas kialakításnak számos előnye van:
  • Lejtős telek esetében a legideálisabb megoldás, mert kevesebb földmunkát igényel, mintha a házat minden oldalról szabadon lévő vízszintes területtel akarnánk körbevenni.
  • A föld kedvező hőtani tulajdonságairól már írtunk. Dombház esetében ez azt jelenti, hogy a ház nagy része széltől, hidegtől, hőségtől védett, földdel „szigetelt”. (A legkedvezőbb, déli fekvésű telek esetében a háznak a leghidegebb és a hazánkban leggyakoribb É-Ny-i uralkodó széljárásnak kitett oldala van föld alatt.) A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. Tehát kisebb az a hőmérsékletkülönbség, amit a fűtéssel (nyáron hűtéssel) le kell győznünk a benti megfelelő hőmérséklet eléréséhez. A szélvédettség azt is jelenti, hogy a domboldalba simuló ház felett akadálytalanul áramlik a levegő, a szél, követve a lejtő ívét, míg egy szabadon álló ház esetében a házfalnak ütközve hűti az épületet.
  • Nem elhanyagolható szempont, különösen a külterületen építkezők számára, ahol általában kicsi a megengedett beépíthetőség (általában 3%), hogy a beépíthetőségbe csak a telek szintjéből 1 méterre vagy annál magasabban kiálló épületrészek számítanak bele. Ezt az előnyt használtuk ki a Dombház-Pince építésénél is.
  • Az épületek és a létesítmények elhelyezését a permakultúra szempontjainak megfelelően tervezzük (a telek adottságaihoz és a beépítés szabályaihoz mérten): A ház legideálisabb helye a domboldalon a kulcsvonal (ahol a lejtő domború íve homorúvá megy át) magasságában vagy ahhoz közel van. Ezen a helyen a legkedvezőbb a lejtő mikroklímája az épület energetikája szempontjából. Ezt a szempontot mi a Búbos Dombház esetében tudtuk figyelembe venni. A melléképületek a permakultúrás a zónák és szektorok szabályainak megfelelően lesznek elhelyezve (a leghatékonyabb elrendezés, amely biztosítja a létesítmények legideálisabb helyét (pl. mikroklíma), az egyes pontok közötti közlekedés, szállítás leghatékonyabb módját stb. (L. az alábbi ábrán, további részleteket l. permakultúra szakirodalom.)
  • A Búbosház esetében a telek adottságai és a beépítés szabályai többé-kevésbé lehetővé teszik a dombház ház ideális tájolását. A domb dél-nyugati lejtő, a dombház szabadon fekvő homlokzata és fő üvegfelületei délre néznek, beengedve a télen alacsonyan járó napsugárzást. A főbejárat az uralkodó széljárástól ellenkező irányban tájolt (a télikert délkeleti oldalán nyílik). A ház az északi oldalon a földbe süllyed, az észak-nyugati széltől a széles támfal is védi (l. Melléklet – Tervek…). Nyáron a nyugati nap sugarai fűtik a legjobban a házat (alacsonyabb szögben érik a falat, mint a déli napsütés). Ez csak a Présház esetében jelenthet problémát. Ez ellen a mélyen lenyúló, tornácot formáló nádtető véd, illetve lombhullató fákkal, bokrokkal is védekezhetünk, amelyek télen nem takarnak, csak nyáron.
  • Mindkét ház gazdaságos méretűre lett tervezve, a megfelelő komforthoz szükséges még éppen elégséges méretű tereket terveztünk, amely mind a felépítéshez, mind a fenntartáshoz szükséges energiát és költségeket minimalizálja. 
  • Az üvegfelületek optimális arányára is törekedtünk. Jusson megfelelő mennyiségű fény és napenergia a házba, de túl sok üveg se legyen, mert a legjobb minőségű nyílászáró sem tud úgy szigetelni, mint a hőszigetelt falazat, így télen hűti, nyáron fűti a lakást. Az üveg és a speciális ablakszerkezetek előállítása ráadásul komoly bevitt energiát és költséget képez. A beépített ablakok minőségén viszont nem érdemes spórolni, mert a régi, rosszul szigetelő ablakokon keresztül energiát veszít a ház. Megtakarítást azzal lehet elérni, ha nem minden ablak nyitható. A szupervályog különösen alkalmas arra, hogy a sorok közé, kisebb, egyszerűen beépíthető bevilágítót (csőablakot, üvegtéglát) helyezzünk el, ami fényt enged a lakásba, egyben széppé és hangulatossá varázsolja a tereket. A kupolák tetejére helyezett tetőbevilágítók szintén jelentősen javítják a bevilágítást. Ezek a dombház esetében különösen fontosak, mert nélkülük a ház csak a déli homlokzat felől kapna fényt, és a kupolák hátsó része, illetve a mellékhelyiségek túl sötétek volnának.

Az ház alaprajzának készítésekor törekedtünk a terek (helyiségek) egymáshoz képest legideálisabb elhelyezkedése is, megfelelő funkcionális kapcsolatára is:

  • A vizesblokkok egymáshoz közel vannak, közös víztartály látja el őket, rövidebb vízvezetékekre és lefolyócsőre, kevesebb szerelvényre és szerelési munkára van szükség. A szupervályog sorok alakjából adódóan (sorok közötti rések) egyébként is könnyebb a csövek, vezetékek elhelyezése, nincs szükség a falak utólagos vésésére, ez időt, munkák takarít meg;
  • A ház fűtését (és egyben a sütést-főzést is) egyetlen központi fűtőegység látja el: egy, a ház méretéhez, energetikai szükségleteihez méretezett tömegkályha. A kályha mindkét házban a központi kupolában (vagy annak fülkéjében) van, a ház leghidegebb, északi traktusához közel, két helyiség metszéspontjában (nappali-konyha és fürdő), így egyszerre mindkét helyiséget, és egyben az egész házat is fűti. Nincs szükség sem fűtéscsövekre, sem külön fűtőtestekre, és csak egy központi kéményre van szükség. A kályhához főzésre kialakított felület is csatlakozik, és sütésre is alkalmas. A főzőegység nyáron önmagában is fűthető, a tömegkályha felfűtése nélkül. Nagy meleg esetén a házon kívüli nyári konyhába lehet áthelyezni a sütést-főzést, illetve a konyhában szükség esetén egy gázpalackos főzőt is elhelyezhetünk, ha nem akarjuk melegíteni a helyiséget.
  • A fűtési költségek tovább csökkenthetők azáltal, hogy a dombház esetében a központi kupolát és hálószobáit északi oldalról körbeveszik a mellékhelyiségek, és szigetelik a házon kívüli hidegebb földtől. Továbbá az egyik háló csak nyáron használatos vendégszobaként nincs közvetlenül összekötve a központi kupolával, így télen nem igényel fűtést, de szigeteli a fő lakóteret. (Ahogy régen a parasztházakban, télire a család a ház központi, fűtött részébe hózódott be.) A présház esetében a központi helyiséget sziromként körbevevő mellékhelyiségek védik a hőtől-hidegtől a házat, illetve, ha a költségvetés engedi, érdemes a házat verandával / télikerttel körbeépítve ezeket a szirmokat is összekötni.
  • A helyiségek, illetve az ajtók-ablakok elhelyezésénél nemcsak a gyakorlati szempontokkal törődtünk. Egy „élő ház” pozitívan kell hasson a benne élők testi egészségén túl a szellem és a lélek egészségségére is. Minden kultúrában megvan a házaknak a maga szakrális felépítése, ahol meghatározott a ház formája, szerkezete, fontos a terek elhelyezkedése, a fény bevezetése a házba, a fény útja a házban az évszakok változásával. A spirituális szempontok egyébként szinte mindig egybecsengenek a lélek számára harmóniát nyújtó és az ökológiailag kedvező szempontokkal is (nyilván nem véletlenül). Ez a bölcs és átfogó gondolkodás sajnos háttérbe szorul a mai modern építési gyakorlatból. Szeretnénk ezt a tudást feléleszteni, és ebben nagy segítségünkre van Mújdricza Péter építészünk, aki különös érzékkel tervezi és rajzolja meg ezeket a szempontokat: ilyen például a présház ablakszeme, amely tavasztól télig változó, különleges fényjátékot varázsol a házba, vagy a Dombház „kemence-szentélye” és az alaprajzon szimmetrikusan elhelyezett télikert-napcsapda, amely szintén a ház fűtését is szolgálja (l. Melléklet – Tervek).

„Zöld” berendezések, megoldások, a természet elemeinek használata, 
több lábon álló energiarendszer

Számos lehetőségünk van a nap és a föld energiájának passzív hasznosítására akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak, hogy költséges napelemeket vagy geotermikus szivattyút telepítsünk:
  • Napcsapda: a déli tájolású üvegfelületeken beérkező téli napsugárzás hőenergiáját érdemes jó hőtároló anyaggal felfogni, pl. megfelelő anyagú és színű burkolttal, tárgyakkal, falazattal (vályog, tégla stb.), de ezt a szerepet látja el a víz is (l. később). Ahogy az előző részben írtuk, a boltozatos szerkezet lehetővé teszi, hogy a két végét lezáró nem teherhordó falakra nagy üvegfelületeket helyezzünk el. Érdemes ezeket a boltozatokat déli irányba tájolni, ahogy pl. a dombház hálószobái esetében is tettük.
  • „Napsugár tó”: Az építés II. ütemében készülő tó felülete az alacsony szögben érkező téli napsugarakat visszaveri és a házba vezeti, felerősítve ezzel a napcsapda hatását.
  • Télikert: A déli homlokzat elő építendő télikert szintén napcsapdaként működik, és egyben elölről is szigeteli a házat, azaz a fal nem érintkezik közvetlenül a kinti hideg levegővel. Növények teleltetésére, téli konyhakert létesítésére is alkalmas.
                  • Víztároló oszlopok (tartályok): A főkupola közepében kb. 30-40 cm átmérőjű, magas a galériáig (vagy a tetőablakig) nyúló vízzel telt üvegoszlopot helyezhetünk, amely télen felveszi és tárolja, majd lassan a környezetébe visszasugározza a nap energiáját. Egyéb módokon is kialíthatunk víztároló tartályokat. Ha ügyesen tervezünk és van elég helyünk, aquaponiával is kombinálhatjuk ezt a rendszert, így több legyet ütünk egy csapásra. (A permakultúra egyik fontos elve, hogy egy rendszerrel lehetőleg több funkciót lássunk el egyszerre.)
  • Víztároló tartályok, csövek: A nyári meleg víz szolgáltatás legegyszerűbb és legtakarékosabb módja a már ismert feketére festett víztartály, vagy ennek tovább fejlesztett változata a tetőre (vagy egy napos déli domboldalra) helyezett fekete csőkígyó.
  • Napelem, napkollektor: Mivel beruházás igényes, csak a későbbiekben tudunk ebben gondolkodni, de egy napos déli lejtőn mindenképpen megfontolásra érdemes. Addig is egy házilagos sörkollektor jöhet szóba a II. ütemben.
  • Földfűtés/hűtés: A föld hőenergiáját egyszerűen kihasználhatjuk a földben elhelyezett és a házba vezetett csőkígyó segítségével anélkül, hogy bonyolult és drága hőszivattyút telepítenénk. A csőkígyó hatásfoka persze nem vetekszik a sokkal mélyebbre nyúló hőszivattyúval, de azt is tudnunk kell, hogy a hőszivattyú telepítése igen nagy bevitt energiával és költséggel jár, illetve a működtetéshez szükséges gépészet is energia- és költségigényes. Ezzel szemben a csőkígyó lefektetése a föld alá egyszerűen házilagosan is kivitelezhető nagyságrendekkel olcsóbban, és passzív rendszer, működtetése nem igényel gépészetet, energiát. Ez a rendszer nemcsak a téli fűtést segíti, de nyáron passzív hűtésként is szolgál a drága, helyettesíthetjük vele az energiaigényes és zajártalommal járó, esetenként légúti betegséget okozó légkondicionáló beszerelését.
  • Részben a föld hőtároló tulajdonságát alapul a már említett tömegkályha is. Nevében rejlik, hogy a nagy hőtároló közegnek, illetve az. ún. másodlagos égéstér használatának köszönhetően sokkal hatékonyabb mind a cserépkályhánál, mind egyéb fatüzelésű rendszereknél, kazánoknál. Ráadásul a fa hálózattól / szolgáltatótól független, és megújuló energiaforrás.
Egyéb lehetőségek a megújuló, szelíd energiahasznosításra, illetve a környezettudatos vízgazdálkodás módszerei:
  • A szél energiáját is kihasználhatjuk, bár ez jelentősebb beruházás még az egyszerűbb, függőleges tengelyű szélkerekek esetében is. Mivel a mi területünk egyes részei igen szelesek, hosszútávon érdemes megfontolni egy egyszerűbb szélkerék telepítését.
  • Víz: A területünkön Országh József vízönellátó rendszerének elvei alapján a környezettudatos vízgazdálkodásra törekszünk. Gyűjtjük és tároljuk az esővizet (mosásra, mosakodásra, öntözésre ideálisabb a kemény víznél). A szürkevizet is gyűjtjük és újrahasznosítjuk pl. a kertben. Mivel kerüljük a környezetre ártalmas vegyszerek, tisztítószerek használatát, nincs szükség a használt víz tisztítására. Fekete vizet egyáltalán nem termelünk, mert sem a székletnek, sem a vizeletnek nincs semmi keresnivalója a vízben! Nagyon környezetromboló a szennyvízcsatorna rendszer, ráadásul rengeteg biomasszát veszünk ki a természetes körforgásból! A területünkön alomszéket használunk. Egy vízöblítéses WC-ben éves szinten elhasznált víz elegendő a konyhakert egész éves öntözésére, a WC-ben lehúzott szerves anyagban gazdag széklet megfelelő komposztálás után elegendő a konyhakert trágyázására.
  • Komposztkazán: Az építés II. ütemében komposztkazán építését is tervezzük, hogy kihasználjuk az egyébként is gyűjtött komposztanyag érésekor termelődő energiát. Ezzel fűthetjük pl. a télikertet, vagy a kerti tavat.